Kiáramlás az ízületi kezelésbe

Az utóbbi évek szakirodalmának áttekintésével a szerző a fenti kérdésekkel kapcsolatban közölt kiáramlás az ízületi kezelésbe információkat, illetve ajánlásokat foglalja össze. RA és fertilitás Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban 30 éves kor előtt diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük 1.

hangszalag-gyulladás kezelése

Egy ben közölt norvég vizsgálatbangyulladásos ízületi betegségben szenvedő beteg szülési adatait viszonyították az átlagos populációból vett, korban illesztett kontrollcsoport adataihoz 2. Az RA-s betegeknél megfigyelt csökkent születési számot sok tényező befolyásolhatja, így a csökkent szexuális aktivitás amit a legtöbb vizsgált, illetve megkérdezett nőbeteg a betegség okozta fájdalommal és fáradékonysággal magyaráza funkcionális károsodás illetve a félelem attól, hogy funkcionális korlátai miatt nem lesz képes gyermeke ellátásáraaz idősebb életkor, a császármetszés gyakoribb volta a gyulladásos ízületi betegségben szenvedők közt, és a beteg személyes döntése például attól való félelmében, hogy a születendő gyermek is ízületi beteg lesz.

Ugyanakkor az RA-ban alkalmazott gyógyszerek mellékhatásaival is kiáramlás az ízületi kezelésbe kell. Az alacsony születési szám mellett a csökkent fertilitás mutatója a teherbeeséshez szükséges idő TTP, azaz time to pregnency megnyúlása 3. A megnyúlt TTP az idősebb életkorral, a nulliparitással, a magasabb betegségaktivitással, a prekoncepcionális időszakban alkalmazott nem szteroid antireumatikus kezeléssel és a prednisolon alkalmazásával mutatott összefüggést.

A prednisolon hatása dózisfüggő volt, szignifikánsan hosszabb TTP-t a 7,5 mg-ot meghaladó napi dózisnál találtak. A dohányzás, a betegség tartama, az RF- és az anti-CCP-pozitivitás, a korábbi methotrexathasználat és a prekoncepcionálisan alkalmazott sulfasalazin nem mutatott összefüggést a megnyúlt TTP-vel. A magas betegségaktivitás valószínűleg a felszaporodott gyulladásos mediátorok révén fejti ki negatív hatását a fertilitásra, hiszen számos citokin, chemokin és növekedési faktor játszik fontos szerepet a beágyazódás során a blastocysta és az endometrium közti interakcióban.

A nem szteroid gyulladásgátlók a prosztaglandinok szintézisének gátlása révén megzavarhatják az ovulációt és az implantációt. A glükokortikoidok valószínűleg a hypothalamus-hypophysis-ovarium tengelyen fejtik ki hatásukat, terápiás dózisban csökkentik a hypophysisből kiáramló luteinizálóhormon-pulzusok gyakoriságát, de a prednisolonnak közvetlen hatása is lehet az ovarialis funkcióra és az endometriumra.

Nincs bizonyíték arra, hogy a methotrexat csökkentené az ovarialis rezervet, az inkább az idősebb életkorra tolódó gyermekvállalással van összefüggésben. RA és terhesség Kiáramlás az ízületi kezelésbe as évektől számos közleményben számoltak be a gyulladásos ízületi betegségek terhesség alatt megfigyelt spontán javulásáról, bár az újabb, prospektív vizsgálatok adatai szerint ez a javulás kisebb mértékű és kevesebb betegen figyelhető meg, mint azt korábban gondolták 3.

A gégeváz a nyakon jól kitapintható, helyét az ádámcsutka jelöli. A hangszalagok légzéskor hátrafelé nyitott V alakban szabad áramlást biztosítanak a levegőnek, hangképzés közben pedig összezáródnak. A hangképzés során - beszéd vagy éneklés közben - a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a résmentesen záródó, megfeszülő hangszalagokat.

Kevés vizsgálat történt RA-s nőbetegek körében a terhesség kimenetelét illetően. Ezek a vizsgálatok többnyire retrospektív vizsgálatok voltak, és sokszor egymásnak ellentmondó eredményeket hoztak. Több beszámoló jelent meg arról, hogy különböző reumatológiai kórképekben szenvedő nők újszülöttjeinek alacsonyabb a születési súlya, különösen, ha az alapbetegségük a terhesség alatt jelentős aktivitást mutatott 4—6.

Az alacsony születési súly, különösen, amikor kiáramlás az ízületi kezelésbe a terhességi kornak megfelelő súlytól is elmarad, nemcsak fejlődési elmaradással jár, de kimutatták, hogy jelentős rizikófaktor a perinatalis komplikációkra, illetve a későbbi életkorban jelentkező metabolikus szindrómára és cardiovascularis betegségekre.

A terhesség alatt alkalmazott prednisolonkezelés, úgy tűnik, hogy összefüggésben van mind az alacsony születési súllyal, mind a koraszüléssel. Holland szerzők egy nagy prospektív vizsgálatban RA-s nőbetegekben a terhesség kimenetelét, a terhesség alatt fellépő komplikációkat, illetve a betegségaktivitás és a terhesség alatt alkalmazott gyógyszerek hatását vizsgálták a születési súlyra 4.

Hangszalag-gyulladás Szerző: dr. Holpert Valéria Létrehozva: A hangszál-bénulás bekövetkezhet nyaki műtétek után is, de akár daganatos elváltozást is jelezhet.

Megállapították, hogy jól kontrollált RA-ban a terhesség kimenetele az átlagpopulációhoz hasonló. A betegségaktivitás és a terhesség alatt alkalmazott prednisolonkezelés negatív hatással volt a születési súlyra. Prednisolonkezelés mellett szignifikánsan gyakrabban fordult elő a A császármetszés szignifikánsan gyakoribb volt a magas gyulladásos aktivitást mutató RA-s betegekben.

A terhességi hypertonia és a praeeclampsia nem volt gyakoribb a vizsgált betegcsoportban a referenciacsoporthoz képest, bár korábbi vizsgálatok ezen komplikációk gyakoribb előfordulásáról számoltak be az RA-s és főként a szisztémás autoimmun betegek körében. Annak megértése, hogy hogyan vezet a magas gyulladásos aktivitás alacsony születési súlyhoz, még további vizsgálatokat igényel. Ugyanakkor néhány patofiziológiai hipotézis magyarázatul szolgálhat.

Hangszalag-gyulladás

Így az endothelialis diszfunkció — ami az aktív RA-nak gyakori komplikációja, és az atherosclerosis kezdeti stádiumának tekintik — vasculopathiát okoz, ami hozzájárulhat a placenta kóros fejlődéséhez.

A placenta fejlődési zavara ismerten kedvezőtlen terhességi kimenetellel társul.

Egy másik magyarázat szerint a megfelelő magzati fejlődéshez az anyáéhoz képest alacsonyabb szérumkortizolszint szükséges. Egyetlen vizsgálatban sem találták gyakoribbnak RA-s betegeknél a major congenitalis rendellenességek és a perinatalis halál előfordulását. Fenti megfigyelések azt sugallják, hogy törekedni kell a terhesség előtt és alatt az alacsony betegségaktivitás elérésére a jobb terhességkimenetel érdekében.

Gyógyszeres kezelés terhesség és szoptatás alatt Ince-Askan és munkatársai az alábbi gyógyszeres ajánlást fogalmazták meg terhességben irodalmi áttekintésük alapján 5 : a gyógyszeres kezelést a tervezett terhesség előtt időben kell módosítani, törekedni kell az alacsony betegségaktivitás, illetve ahol lehetséges, a teljes remisszió elérésére még a tervezett teherbeesés előtt.

Az EULAR szakértői munkacsoportja az utóbbi 10 év szakirodalmának áttekintése, illetve regiszteradatok alapján új ajánlást adott ki a reumatológiai kórképek kezeléséről terhesség, illetve szoptatás alatt, amelyben az általános megfogalmazás mellett 1.

1. Műtéti kezelés Nem műtéti kezeléssel nem javuló időskori rotátor köpeny sérülések esetében és fiatalokban 1cm-nél nagyobb vagy panaszt okozó váll izom szakadások esetén indokolt a műtét.
2. Milyen kenőcs az ízület duzzanatáért
3. Akár erdőbe, akár a vízpartra utazunk, szúnyogokkal nagyobb mennyiségben találkozhatunk, ezért szúnyogriasztó és a csípések viszketését enyhítő szer mindenképp kerüljön a bőröndbe.
4. Góckutatás ~ FogArt

DMARD-ok A hagyományos betegséglefolyást módosító szerek DMARD-ok közül a sulfasalazin és a chloroquin­szár­ma­zékok a leggyakrabban alkalmazott készítmények terhesség alatt RA-ban, köszönhetően ismert hatékonyságuknak és biztonságosságuknak. Bár a sulfasalazin átjut a placentán, számos vizsgálat igazolta, hogy biztonságosan alkalmazható terhesség alatt. Patkányoknál és nyulaknál végzett reprodukciós vizsgálatok magzati károsodásra utaló bizonyítékot nem mutattak ki.

Tartós klinikai alkalmazás és kísérletes vizsgálatok azt igazolták, hogy a gyógyszernek nincs sárgaságot okozó kockázata. Néhány esetben aplasztikus anaemiát és neutropeniát figyeltek meg napi 2 g-nál nagyobb dózisban sulfasalazint szedő nőbetegek újszülöttjeinél, ezért azt ajánlják, hogy ezt a dózist ne haladják meg a terhes nők sulfasalazinkezelésénél. A sulfasalazin gátolja a folsav gastrointestinalis és celluláris felvételét, ezért a folsavpótlást elő kell írni a terhesség egész ideje alatt.

Beszámoltak olyan újszülöttekről, akik terhesség alatti anyai sulfasalazinexpozíciót követően velőcsőzáródási rendellenességgel születtek, de nem igazolták, hogy a sulfasalazinnak szerepe volt-e ezeknek a rendellenességeknek a kialakulásában.

Mindazonáltal az egészséges, időre született csecsemők szoptatását biztonságosnak tartják, viszont az éretlen, a hyperbilirubinaemiás, illetve a glükózfoszfát dehidrogenáz deficientiában szenvedő újszülöttek szoptatását sulfasalazinkezelés mellett kerülni kell. A hydroxychloroquin átjut a placentán, de több száz terhesség követése során a szokásos — mg napi dózisú kezelés mellett nem közöltek nagyobb arányú veleszületett rendellenességet.

Továbbá a megszületett gyermekek hosszú távú követése során sem találtak látási, hallási vagy fejlődési rendellenességeket. A hydroxychloroquin csak elenyésző mennyiségben mutatható ki az anyatejben. A ritkábban alkalmazott DMARD-ok közül a alkar ízületi sprain kezelés is adható terhesség alatt abban az esetben, ha a várható anyai előnyök felülmúlják az esetleges magzati károsodás kockázatát, mivel a terhes nőkön történő alkalmazásra vonatkozóan itt sincsenek megfelelő, jól kontrollált vizsgálatok.

Terhes nőknél a cyclosporin gyógyszerforma etanoltartalmát is figyelembe kell venni. Mindamellett ritkán írják fel RA-s gravidáknak a hatékonyság és biztonságosság közti kiegyensúlyozatlanság miatt. A methotrexatról ismert, hogy kiáramlás az ízületi kezelésbe, és vetélést okoz, ezért a terhesség alatt kerülni kell. Általában a tervezett terhesség előtt három hónappal ajánlják a methotrexatkezelés elhagyását.

A methotrexat kis mennyiségben kimutatható az anyatejben, feltételezett veszélye miatt a szoptatás alatt ellenjavallt. A leflunomid állatkísérletekben teratogénnek bizonyult. A humán adatok kevésbé tiszták, néhány vizsgálatban nem találtak nagyobb arányban congenitalis rendellenességet, ha az első trimeszterben alkalmazott leflunomidkezelést a gyógyszer eliminációját elősegítő cholestyraminkimosási procedúra követte.

Mindazonáltal szakértői ajánlás alapján a leflunomidkezelést a tervezett terhesség előtt le kell állítani, és a kimosást el kell végezni, amíg a gyógyszer kimutathatatlanná válik. Nem szteroid gyulladásgátlók Az első és második trimeszterben alkalmazott nem szteroidoknak nincs teratogén hatásuk, viszont nagyobb arányú vetéléssel társulnak. Az utóbbi veszélye a terhességi hetekkel párhuzamosan egyre nő. Ezért, és mivel a nem szteroidok tudottan károsan befolyásolhatják a fájdalom a sacroiliac ízület kezelésében is, minden nem szteroid antireumatikumot a A nem szteroidok csak kiáramlás az ízületi kezelésbe koncentrációban mutathatók ki az anyatejben, ennélfogva az anyatejes táplálás alatt is alkalmazhatóak.

A ciklooxigenáz COX gátlók biztonságosságáról terhesség alatt kevés adat áll rendelkezésre, ezért ajánlott terhesség alatt ezek átváltása nem szelektív COX-gátlóra.

C complex integrált porcvédő tabletta – Vitamed

Szükség esetén omeprazollal kombinálhatóak. Bár a terhesség alatt alkalmazott prednisolon és az ajakhasadékok gyakoribb előfordulása között összefüggést feltételeznek, általánosságban a prednisolont nem tartják teratogénnek. A glükokortikoidoknak terhesség alatt ugyanazok a mellékhatásaik, mint terhességen kívül, de terhesség alatt a káros hatásuk — például inzulinrezisztencia — még kifejezettebb lehet. Továbbá, ahogy az már korábban említésre került, a glükokortikoidok használatát összefüggésbe hozzák az intrauterin retardációval, a koraszüléssel és az idő előtti burokrepedéssel.

A fluoridált glükokortikoidokat nem inaktiválja a placenta, ezért alkalmazásuk terhességben magzati indikációkra korlátozódik, mint például a magzati tüdő érésének indukciója.

Egyre több retrospektív adat áll azonban rendelkezésünkre a TNF-blokkolók terhesség alatti alkalmazásáról, és ennek fényében az új ajánlások is megengedőbbek, mint az alkalmazási előírások. Mivel a közlemények többsége nem tervezett terhességekről szól, a legtöbb adat a terhesség első trimeszterében alkalmazott TNF-gátló kezelésről áll rendelkezésünkre, elsősorban infliximab- és adalimumabkezeléssel kapcsolatosan, de gyűlnek az adatok az etanercept és a certolizumab terhesség alatti alkalmazásáról is.

Továbbra is kevés adat áll rendelkezésre a golimumab terhességre gyakorolt hatásáról. Ezen retrospektív vizsgálatok eredményei alapján úgy tűnik, hogy a TNF-gátlók alkalmazása nem jár congenitalis rendellenességekkel vagy kiáramlás az ízületi kezelésbe terhességi komplikációkkal. A TNF-gátlók többsége, amelyek tartalmaznak Fc-részt, aktívan transzportálódnak az anyai keringésből a magzat keringésébe, ami a Mind az infliximab, mind az adalimumab nagy affinitással kötődik ehhez a receptorhoz.

A TNF-gátlók szérumszintje csak lassan, fokozatosan csökken, és még hat hónappal a megszületést követően is gyakran kimutathatók az újszülöttben. Bár kevés adat áll rendelkezésre, úgy tűnik, hogy az aktív placentaris transzport nem jelent ekkora problémát az etanercept esetében.

A golimumabról nincs erre vonatkozó adat. A certolizumabnak pegilált Fab-komponense van nincs Fc-részeígy nem transzportálódik aktívan a placentán át. Három trimeszteren át zajló kezelés után a certolizumab csak elenyésző mennyiségben volt kimutatható a magzati keringésben. Összefoglalás A reproduktív éveikben járó RA-s betegeknél gyakran merül fel a családalapítás, gyermekvállalás terve. Nagyon fontos a terhesség tervezése, a tanácsadás, a beteg megfelelő tájékoztatása, a gyógyszeres kezelés időben történő módosítása.

A teherbeesés esélyeinek növelése, illetve a terhesség esetleges szövődményeinek elkerülése érdekében már prekoncepcionálisan és a terhesség alatt is törekedni kell az alacsony betegségaktivitás, illetve ahol lehet, a remisszió elérésére.

Mindehhez olyan gyógyszereket kell alkalmazni, amelyek a megszületendő gyermekre sem jelentenek veszélyt.

Szolgáltatások

Korábban — megfelelő információ, illetve klinikai adat hiányában — a klinikus csak a gyógyszerek elhagyását javasolhatta terhesség alatt. Az utóbbi egy-másfél évtizedben egyre több adat gyűlik arról, hogy sok antireumatikum biztonságosan adható terhesség és szoptatás alatt is. Reumatológusnak és szülész-nőgyógyásznak szorosan együtt kell működnie a gyulladásos ízületi betegségben szenvedők terhességeinek mind jobb kimenetele érdekében. Irodalom 1. Provost M, et al. Fertility and infertility in rheumatoid arthritis.

Curr Opin Rheumatol ; Wallenius M, et al. Fertility in women with chronic inflammatory arthritides. Rheumatology Oxford ; Jawaheer D, et al.