Ha a kar ízületei fájnak, mit kell tenni. A könyökfájdalom oka lehet:

Fáj, recseg, ropog: mivel tesszük tönkre ízületeinket?

• Közös kezelés a pszkovi régióban
• Könyökfájdalom 6 hozzászólás A könyök fájdalmának többféle oka is lehet.
• Túlerőltetés és gyulladás is okozhat alkarfájdalmat
• Mi a fájdalom üzenete?
• Páll Zoltán Létrehozva:

A kórkép már a harmincadik évtől előfordulhat, a 65 év felettieknek pedig több mint 70 százaléka küzd ezzel a problémával. Az elsődleges ízületi kopás  primer artrózis leggyakrabban éves korban kezdődik, legtöbbször a térdet, gyulladáscsökkentő szteroid gyógyszerek osteochondrozishoz, csípőt, s a gerincet érinti, a bokák, csuklók, könyökök ilyen típusú elváltozása igen ritka.

A gyermek- és fiatalkori, valamint a későbbi életkorban bekövetkező sport- és közlekedési balesetek azonban gyakran vezetnek úgynevezett másodlagos szekunder ízületi kopáshoz, amely szinte bármely ízületünkben előfordulhat.

A köznyelvben ízületi meszesedésnek nevezett kórkép egyébként orvosi szempontból tulajdonképpen nem létezik, ezzel a jelzővel leginkább az artrózis végstádiumát jellemezhetjük.

Ízületi gyulladás áttekintés

Folyamatosan leváló porcdarabok Az ízületekben az ízesülő csontvégek súrlódásmentes mozgását az ízületi felszíneket borító porcszövet és az ízületi üreget kitöltő ízületi folyadék biztosítja. Ezeket a porcos felületeket a kor előrehaladtával számos károsító hatás éri.

• Arthrosis kezelés dél-koreában
• Az ízületi gyulladást közvetlenül az ízület bántalma vagy az egész test betegségei okozhatják Lássukaz okok bemutatását sorban!
• Ízületi gyulladás 3 oka, 4 tünete, 9 kezelési módja [teljes útmutató]
• Az ízületi fájdalom okai Az ízületi fájdalomnak számos oka lehet: Traumatikus eredet: ha az ízületi fájdalom egy baleset, esés, ütődés vagy ütközés után jelentkezik, például rándulás, ízület diszlokáció, húzódás vagy túlzott megterhelés esetén.
• Páll Zoltán Létrehozva:

Bár a rendszeres terhelés a porcok anyagcseréjét és regenerációját segíti, a túlzott terhelés, az ízületek túlzott igénybevétele ellentétes folyamatokat is beindít. Az ízületi felszínek igen intenzív terhelése és a porcok kis sérülései ugyanis olyan degeneratív folyamatokat indítanak be, amelyek végül a porc teljes pusztulásához és izületi kopás kialakulásához vezet.

Az életkor előrehaladtával a porcszövet vizet veszít. Ezáltal a porcok rugalmassága és terhelhetősége jelentősen csökken, a rugalmas porcszövet felpuhul, helyenként morzsalékonnyá válik. Továbbá a porcsejtek száma is fokozatosan csökken, a porc állományába pedig mészsók rakódhatnak le.

Gyulladásos ízületi megbetegedések (arthritisek)

Ráadásul kisebb traumák és fokozott terhelés  például túlsúly  hatására az ízületi felszíneken kis sérülések keletkeznek. Ezek a kis sérülések kezdetben az ízület egy túlterhelt részén keletkeznek, majd innen terjednek át a porcfelszín további részeire.

Az ízületi csontvégeken a porcszövet szélén kis csontkinövések keletkeznek, amelyek megváltoztatják az ízesülési viszonyokat, és az ízületi tok feszülését okozzák. Ennek eredményeképpen az izületi tokban több változás is kialakulhat: egyrészről a levált porcdarabok az izületi tokba ágyazódnak be, ahol egy krónikus gyulladásos folyamatot indítanak el; másrészről a ha a kar ízületei fájnak mészsók rakódnak le, így a folyamatok végeredményeképpen a tok hegesedik és zsugorodik.

Kopásos ízületi megbetegedés (arthrosis, osteoarthritis)

A porcok felszínéről ezután kisebb-nagyobb darabok leválnak és az ízület üregébe kerülve gyulladást váltanak ki, amely folyamat további porckárosodást okoz.

Így egy önmagát fenntartó kör alakul ki, amely folyamatos, állandó porcpusztuláshoz vezet. Ennek következtében a kezdeti kisebb sérülések után a porcokon nagyobb, fekélyszerű hiányok alakulnak ki, és helyenként a porc alatti csontszövet is előtűnhet.

Mivel az izületen belüli terhelési viszonyok megváltoznak, megváltozik a csontok izületi végeinek belső szerkezete is. A csontgerendák egyes területeken megvastagodnak, ilyenkor beszélünk meszesedésről.

A legjobb megelőzés, ha tartjuk normál testsúlyunkat A betegség kockázati tényezői közé tartozik az öröklött hajlam, a megelőző ízületi sérülés, a túlerőltetés például a térd- és a csípőízületet nagymértékben igénybe vevő túlzott sportolás miattvalamint a túlsúlyosság. Nemzetközi statisztikák szerint a térdízületi artrózisos betegek közel fele elhízott, míg a nem artrózisos betegek körében ez az arány csupán 10 százalék.

Sok esetben a túlerőltetés lehet a kórkép kialakulásának oka. Különösen a fiatalabb generáció tagjai hajlamosabbak túlbecsülni saját képességeiket és a fitneszmozgalom jegyében nagy lelkesedéssel tönkretenni az ízületeiket. A csípő esetén a nem megfelelő módon végzett testépítés, versenyszerű torna, tenisz, a térd esetében a túl intenzív labdarúgás, síelés, kosárlabda egyaránt veszélyes lehet ebből a szempontból.

Melyek a könyökfájdalom okai?

A betegség kialakulásának kockázata a nők esetében nagyobb: a térdízületi artrózis gyakorisága négyszerese, a kisízületi artrózisé pedig háromszorosa a férfiakénak. Ennek az az oka, hogy a női nemi hormonok befolyásolják az ízületi szalagok rugalmasságát.

Egy amerikai vizsgálat kimutatta, hogy nőkben az izomzat sportolás közben ha a kar ízületei fájnak képes ugyanolyan mértékben rögzíteni a térdízületet, mint a férfiakban, térdízületek nyikorgása az ugrással és a térdízület kifordulásával járó sportoknál például nyolcszoros a térdsérülés kockázata.

Fáj, recseg, ropog Az izületi kopás bármely izületben kialakulhat, de leggyakrabban a főbb teherviselő ízületek, azaz a térdizület, valamint a gerincoszlop kis ízületei érintettek. A kórkép jellemző tünete a fájdalom, amely kezdetben erős megterhelést követően jelentkezik, és tompa jellegű, ezért a páciensek gyakran nem is kifejezett fájdalomról, inkább fáradtságérzésről számolnak be.

Később jelentkezik a tipikus ízületi kopásra jellemző, éles, a mozgás indításakor érzett fájdalom. Ilyenkor a beteg arról számol be, hogy nyugalomban nem érez fájdalmat, azonban az érintett ízület mozgatása - reggeli felkelés, lépcsőn való közlekedés - komoly fájdalommal jár.

Később azonban a fokozatos mozgatás után az ízület mintegy bejáratódik, és a fájdalom megszűnik.

A kórkép előrehaladásával azonban már mozgás közben is erős fájdalma van a betegnek, de az érintett ízület pihentetésének hatására megszűnnek a panaszok. A betegség végstádiumában, amikor a porc már teljesen elpusztult, a fájdalom állandósul, és olyan mértékű lehet, hogy a beteget mindennapi tevékenységében is korlátozhatja.

A kialakuló fájdalom intenzitása és jellege igen változó lehet, és időnként nem csak az érintet ízületet érinti, mit kell tenni a szomszédos területekbe is kisugárzik. A környező izmok feszüléséből eredő fájdalom is ronthatja a tüneteket.

Könyöktáji és alkar sérüléseket követő korai mobilizáció

A fájdalom mellett szintén jellemző tünet az izületek mozgatásra jelentkező ropogása, amelyet orvosi nyelvben krepitációnak neveznek. A fájdalom miatt ugyanis az ízület körüli izmok reflexesen védekező kényszertartást vesznek föl, és a csökkent mozgás miatt hegesedések jönnek létre, ami végül az ízületi mozgás beszűküléséhez vezet.

Ezt tovább ronthatja az izületi tok hegesedése és az ízfelszín folyamatos pusztulása.