Rugalmas porc kötőszövet


Kötőszövetek A kötőszöveteket a sejtes és sejt közötti állományuk összetétele, arányai alapján lehet csoportosítani.

A mezodermából, illetve az arról korán elkülönülő mezenchimasejtekből különböző sejtek differenciálódnak. A mezenchimasejtek egy része megtartva nagyfokú differenciálódóképességét a kifejlett állatok laza-rostos kötőszövetében is megtalálható. A kötőszövetekben vannak rögzített fixált és szabad vagy vándorsejtek. A helytülő, rögzített sejtek azt követően, hogy egy adott helyen megtelepedtek, esetleg nyúlványokat növesztettek, általában már nem mozognak.

A kezdetben mozgásra képes fibroblast sejtekből képződő fibrociták fibrocyta rostokat szintetizálnak, részt vesznek az alapállomány glikozamino-glikán anyagainak képzésében.

Ahogy a neve is mutatja, a kötőszövet szolgál összekötő funkciót. Ez támogat és kötődik más szövetek a szervezetben. Ellentétben hámszövetamely sejteket, amelyek szorosan összecsomagolt, kötőszöveti tipikusan sejtek szétszóródtak egy extracelluláris mátrix rostos fehérjék és glikoproteinek csatolt egy alapmembrán.

A kollagén molekulák az endoplazmatikus retikulumban képződnek, ezeket a Golgi-apparátus csomagolja, majd merokrin szekrécióval leadásra kerülnek. A kollagén molekulák a sejten kívül rendeződnek rosttá.

  • Állattan | Digitális Tankönyvtár
  • Pszichoszomatikus fájdalom a jobb vállízületben
  • Ízületvédők
  • Hogyan lehet gyógyítani a térdfájást

A másik két kötőszöveti rosttípus is hasonló módon képződik a fibrociták révén. A vér monocitáiból monocyta származó hisztiociták hystiocyta nyugvó vándorsejtek, rugalmas porc kötőszövet gyulladásos folyamatok esetén állábakat növesztenek és mozognak, valamint fagocitózissal mikroorganizmusokat fogyasztanak.

Rugalmas porc kötőszövet utóbbi képességük miatt nevezik őket makrofág sejteknek is.

rugalmas porc kötőszövet

Az immunrendszerben szerepet játszó retikulumsejtek reticulocyta is a rögzített sejtekhez tartoznak, de szükség esetén szintén képesek amőboid mozgásra és fagocitózisra. Az ínsejtek az ínszövetben fordulnak elő. A zsírsejtek számos kötőszövetben megtalálhatóak. A szabad vagy vándorsejtek közé tartoznak a plazmasejtek, melyek a B-limfocitákból alakulnak ki. Fő feladatuk a gamma-globulin előállítása, amely a szervezet védekező folyamataiban fontos.

A hízósejtek heparint, hisztamint, szerotonint szintetizálnak. A heparin a véralvadást gátolja.

A hisztamin tágítja a vérereket, fokozza azok permeábilitását, míg a szerotonin szűkíti a kapillárisokat. A pigmentsejtek melanocyták a ganglionlécből származnak. Kezdetben mozgásra képesek, a szervezet számos pontjára elvándorolnak, majd megtelepednek.

Vér és egyéb kötőszöveti

Nagyobb számban fordulnak elő a hám alatti kötőszövetben és a pigmentes kötőszövetben. A kötőszövetek egyes típusaiban ezeken kívül előfordulhatnak idevándorolt fehérvérsejtek, melyek a humorális antitestes és sejtes immunitás kialakításában vesznek részt.

A fentiekben felsorolt sejtes elemek és rostok elsődlegesen rugalmas porc kötőszövet gerinces állatokra jellemzőek. Gerinctelen állatoknál más, speciális feladatot ellátó sejtek is előfordulhatnak. Mezenchima A mezenchima mesenchyma az embrionális élet során alakul ki a mezodermából.

rugalmas porc kötőszövet

Ebből differenciálódnak a többi kötő- és támasztószövetek. A nagy mennyiségű folyadékot tartalmazó sejt közötti állomány nyomása feszességet ad e szövetféleségnek. A sejtek nyúlványaik révén képeznek hálózatot. A sejt közötti állomány rostokat nem tartalmaz 3. Kifejlett állatokban önálló szövetként már nem fordul elő, de a mezenchimasejtek a kötőszövetekben még megtalálhatóak.

Kocsonyás kötőszövet Warthon-féle kocsonyának is nevezik ezt az embrionális élet során kialakuló kötőszövetet. A nyúlványos sejtek között gél állapotú alapállomány van, amiben már kollagén rostok találhatók 3.

Emlősállatokban a fejlődő embrió testében és a köldökzsinór alapállományában figyelhető meg. A: mezenchima, B: kocsonyás kötőszövet Geiler és Törő nyomán kissé módosítva Laza-rostos kötőszövet Az állati szervezet leggyakoribb kötőszövet-félesége, amely szinte valamennyi szerv felépítésében részt vesz 3.

  • Kollagén Facelift tabletta 60 db
  • A gyulladásos ízületi betegségek osztályozása
  • Csípő és derék fájdalom
  • Ha fáj a kézízület

Összeköti a különböző szöveteket, kitölti a hézagokat, vázat alkot, és fontos szerepe van a környező szövetek anyagforgalmában. Szinte valamennyi kötőszöveti sejttípus előfordul benne. Az alapállományban kollagén, elasztikus és rácsrostok vannak. Attól függően, hogy a szövet hol helyezkedik el, a sejttípusok és a sejtközötti állomány aránya eltérő lehet.

A bőralatti kötőszövetben például legnagyobb arányban a fibroblasztok, hisztiociták, hízósejtek és fehérvérsejtek fordulnak elő. A rostok laza hálózatot alkotnak, közülük a kollagénrostok dominálnak. Vérerekkel és idegekkel gazdagon ellátott.

Ízületi fájdalmak okai és kezelése

A rostokat a sejtek nyúlványai körülölelik. A vérképző szervek vöröscsontvelő, lép, nyirokszervek alapvázát alkotják, ahol a kötőszövetben lévő szabad terekben foglalnak helyet a fejlődő vérsejtek. Sejtjei képesek arra, hogy legömbölyödve vérsejtekké és nyiroksejtekké, valamint zsírsejtekké alakuljanak át.

Lemezes kötőszövet Felépítésében elsősorban kollagén, kisebb arányban elasztikus rostok és sejtes elemek vesznek részt.

Kollagén Facelift tabletta 60 db

Mechanikai erőknek igen ellenálló szövetféleség. Ilyen kötőszövet képezi például az ízületi tok külső rétegét, de megtalálható a bőr alatti kötőszövetben is. Tömött-rostos kötőszövet A tömött-rostos kötőszövetben a rostok dominálnak, a sejtek és az rugalmas porc kötőszövet aránya kisebb.

Aránylag kevés vérér fordul elő benne.

Hialuronsav + Kollagén komplex, bőrünk rugalmasságáért

Két formáját különböztetik meg, a rugalmas-rostos és a kollagén-rostos kötőszövetet. A rugalmas-rostos kötőszövetben az elasztikus rostok adják meg a szövet tulajdonságait.

rugalmas porc kötőszövet

Olyan helyeken fordul elő a szervezetben, ahol a gyakori nyújtó hatások után izommunka nélkül áll vissza az eredeti állapot. Ilyen rugalmas-rostos kötőszövet van a tarkószalagban, a csigolyákat összekötő szalagokban, az rugalmas porc kötőszövet falában, a mirigyvégkamrák körül. A kollagén-rostos kötőszövet tipikus megjelenési formája az ín tendo. Az ínsejtek tendocytákamelyek valójában fibrociták, a kötegekbe rendeződött, szorosan álló rostok között helyezkednek el 3.

Az ínben más sejttípus csak elvétve fordul elő. A rostnyalábok között még vérereket tartalmazó laza rostos kötőszövet fordul elő. Az ínt kívülről kötőszöveti lemez burkolja. A csonthártyához kapcsolódó inak az izmok segítő szervei, szilárdan rögzítik azokat a csontokhoz. A: keresztmetszetben, B: hosszmetszetben. Ezek a sejtek vagy a mezenchimából vagy retikulumsejtekből, hisztiocitákból, esetleg fibroblasztokból alakulhatnak ki.

Szerepük van többek között a tápanyag-raktározásban, a mechanikai védelemben és a hőszabályozásban. A zsírsejtek zsírfelhalmozási típusa és funkciója alapján fehér és barna zsírszövetet lehet elkülöníteni.

A fehér zsírszövetet alkotó sejtekben a fokozatosan felhalmozódó zsírcseppek végül összeolvadva szinte — teljesen kitöltik a belső teret, kiszorítva a sejtmagot és egy kevés plazmát a sejt egyik szélére 3.

Porcszövet

A szövettani preparátumok készítésekor alkalmazott zsírelvonó szerek hatására a készítményekben, a zsírsejtekben nagy üres teret lehet látni. Ha a sejtmag is a metszési síkban van, akkor a sejtek pecsétgyűrű alakot mutatnak. Minden egyes zsírsejtet retikuláris rostok hálózata vesz körül. A zsírszövet vérerekben gazdag. Kötőszövetes sövények tagolják lebenyekre. A zsírsejtek egyesével vagy kisebb csoportokban, számos kötőszövet-féleséghez társultan is előfordulnak.

Nagyobb kiterjedésű zsírpárnák jönnek létre például a bőr alatti kötőszövetben, az ujjpárnákban, a vese körül, a tejmirigyben. A fehér zsírszövet sejtjeiben lévő, elsősorban neutrális trigliceridekből álló zsír állandó lebontás és felépülés alatt áll. A szervezet számára energiában gazdag tápanyagot szolgáltat, oxidatív lebontása során víz szabadul fel, így ez a szövetféleség éhezés és szomjazás alkalmával fontos szerephez jut.

A zsírszövetnek hézagkitöltő, támasztó, formát és rugalmasságot adó, mechanikai védelmet és hőszigetelést nyújtó szerepe is van. Az úgynevezett struktúr-zsírszövetek például az ujjpárnákban még tartós éhezés esetén sem bomlanak le.

Kötőszövet

A plazmában sok mitokondrium fordul elő. Jelentős mennyiségű glikogént is tárolhat. A RESsejtjeiből átalakult sejteket retikuláris rostok, vérerek veszik körül, idegvégződések kapcsolódnak hozzájuk. A barna zsírszövet gazdag vérellátású, és elsődleges feladata a hőtermelés. Különösen jól fejlett mi az artritisz kéz téli álmot alvó állatoknál, ahol a zsírpárna a tarkó, a nyak és a lapocka tájékán helyezkedik el.

A barna zsírszövetben a hőtermeléssel járó lebontási folyamatok felmelegítik az átáramló vért. Ez fontos szerepet játszik a téli álomból ébredő állatok testhőmérsékletének emelésében.